Felkészülés a DORA-auditra: Képes a tesztautomatizálás igazolni a szoftver minőségét?

Felkészült szervezete a DORA-auditra? Hogyan segítik a tesztautomatizálás, a folyamatos minőségmérnöki szemlélet, a teljesítménytesztelés és a visszakövethető bizonyítékok a pénzintézeteket a szoftverminőség és az operatív ellenállóképesség igazolásában? Cikkünkben ezeket a kérdéseket jártuk körül.

dora-audit-readiness-test-automation_proofit

A szoftverminőség immár auditálási szempont

A szoftvertesztelést hosszú éveken át elsősorban mérnöki feladatnak tekintették: a minőségbiztosítási csapatok ellenőrizték a kiadásokat, a fejlesztők javították a hibákat, a szervezetek pedig élesítették a szoftvert.

A pénzügyi szervezetek esetében a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet (DORA) alapjaiban változtatta meg ezt a szemléletmódot. A DORA értelmében a szoftverminőség már nem csupán informatikai kérdés, hanem a működési reziliencia, az irányítás és a szabályozási megfelelés szerves részévé vált. A pénzügyi szervezeteknek igazolniuk kell, hogy kritikus fontosságú IKT-rendszereik technikai meghibásodások, kiberfenyegetések, működési zavarok vagy gyorsan változó üzleti körülmények esetén is képesek támogatni az alapvető üzleti szolgáltatások folyamatos működését.

Ez a változás jelentős hatással van a minőségmérnöki (Quality Engineering) tevékenységre. A szervezetektől immár nem csupán a tesztelés elvégzését várják el; képesnek kell lenniük annak igazolására is, hogy a tesztelési folyamat szisztematikus, kockázatalapú, megismételhető és megfelelően szabályozott, továbbá objektív bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a kritikus szoftver a tervezett módon működik.

Ez egyre fontosabb kérdést vet fel a technológiai vezetők számára: vajon a jelenlegi tesztautomatizálási stratégia képes-e ténylegesen igazolni a szoftverminőséget egy DORA-audit során? Számos szervezet esetében a válasz nem annyira az automatizált tesztek számán, mint inkább a minőségmérnöki gyakorlatok érettségi szintjén múlik.

A DORA megváltoztatja a tesztelés szerepét

A hagyományos, részletes technikai ellenőrzéseket előíró megfelelőségi keretrendszerekkel ellentétben a DORA egy elveken alapuló megközelítést alkalmaz, amely a működési ellenálló képességre összpontosít. A szabályozás előírja a pénzügyi szervezetek számára, hogy átfogó IKT-kockázatkezelési keretrendszereket hozzanak létre, digitális működési ellenálló képesség tesztelési programokat hajtsanak végre, folyamatosan figyelemmel kísérjék az IKT-rendszereket, kezeljék a működési kockázatokat, és megőrizzék a megfelelőséget alátámasztó bizonyítékokat.

A tesztelés ezért egy sokkal szélesebb körű ellenálló képességi stratégia részévé válik. Ahelyett, hogy csak a funkcionális helyességet validálnák, a szervezeteknek egyre inkább bizalomra van szükségük abban, hogy a szoftver továbbra is:

  • elérhető;
  • biztonságos;
  • megbízható;
  • ellenálló;
  • teljesítőképes;
  • helyreállítható;
  • nyomon követhető marad.

A tesztelés a kiadás validálásától a folyamatos működésbiztosításig fejlődik. A minőségmérnöki csapatok számára ez bizonyítékok előállítását jelenti, ahelyett, hogy egyszerűen csak teszteket hajtanának végre.

Mit szeretnének valójában látni az auditorok?

Gyakori tévhit, hogy a DORA-auditorokat elsősorban az automatizált tesztesetek száma érdekli. A gyakorlatban ritkán a mennyiség a döntő tényező. Az auditorok inkább azt vizsgálják, hogy a tesztelés igazolja-e a szoftverekkel kapcsolatos kockázatok hatékony kezelését.

Jellemző kérdések:

  • Dokumentálják a tesztelési tevékenységeket?
  • Azonosították a kritikus üzleti funkciókat?
  • Kockázatalapú a tesztelés?
    Következetesen ellenőrzik a szoftvermódosításokat?
  • Visszavezethetők az eredmények az üzleti követelményekre?
  • Megfelelően kezelik a hibákat?
  • Dokumentálják a tesztelési eredményeket?
  • Reprodukálhatók a bizonyítékok?

A cél annak igazolása, hogy a szoftverminőségi folyamatok következetesen működnek, és nem függnek egyéni tudástól vagy informális gyakorlatoktól. Ennek megfelelően előnyös olyan tesztelési programokat kialakítani, amelyek strukturált, megismételhető és auditálható bizonyítékokat szolgáltatnak.

A tesztautomatizálás szükséges – de önmagában nem elég

Az automatizálás nélkülözhetetlenné vált a modern szoftverszállításban. A folyamatos telepítés (continuous deployment) gyakorlatilag lehetetlen lenne automatizált regressziós tesztelés, API-validáció, integrációs tesztelés és CI/CD-folyamatok nélkül. Az automatizálás önmagában azonban nem igazolja az operatív ellenállóképességet.

Vegyünk példaként két szervezetet. Mindkettő több ezer automatizált tesztet futtat le minden egyes telepítés után. Az első szervezet:

  • megbízható automatizálást tart fenn;
  • nyomon követi a tesztlefedettséget;
  • kezeli a tesztadatokat;
  • rögzíti a futtatási előzményeket;
  • összekapcsolja a teszteket a követelményekkel;
  • elemzi a hibákat;
  • nyomon követhető bizonyítékokat őriz meg.

A második szervezet csupán szkripteket futtat, anélkül, hogy dokumentálná az eredményeket vagy értené, mely üzleti folyamatokat ellenőrzik azok. Mindkettő automatizálja a tesztelést, ám csak az egyik állít elő meggyőző auditbizonyítékokat. A DORA előírásai miatt a szervezeteknek egyre inkább olyan automatizálásra van szükségük, amely a végrehajtás mellett az irányítást (governance) is támogatja.

A nyomon követhetőség versenyelőnyt jelent

A minőségbiztosítási mérnöki tevékenység (Quality Engineering) érettségének egyik legfontosabb mutatója a nyomon követhetőség. A nyomon követhetőség összekapcsolja a következőket:

  • üzleti követelmények;
  • szabályozói követelmények;
  • felhasználói történetek (user stories);
  • kockázatok;
  • automatizált tesztesetek;
  • manuális ellenőrzés;
  • hibák;
  • kiadások (release-ek);
  • éles környezetben fellépő incidensek.

Ez olyan folyamatos bizonyítékláncot hoz létre, amely igazolja, hogy a kritikus funkciókat a szoftver teljes életciklusa során ellenőrizték. Amikor egy auditor megkérdezi, hogyan ellenőriztek egy adott fizetési munkafolyamatot szoftverfrissítés után, az érett szervezetek gyorsan képesek objektív bizonyítékokat bemutatni.

Nyomon követhetőség hiányában ugyanerre a kérdésre adott válasz időigényes manuális vizsgálatot igényelhet. A jó nyomonkövethetőség tehát csökkenti mind az auditráfordítást, mind a működési bizonytalanságot.

Kockázatalapú tesztelés támogatja a DORA megfelelőséget

Nem minden alkalmazás igényel azonos tesztelési intenzitást. Egy ügyfél-hitelesítési platform jelentősen nagyobb működési kockázattal jár, mint egy belső jelentéskészítő irányítópult. A DORA tehát ösztönzi a szervezeteket a kockázatalapú megközelítések alkalmazását az IKT-rugalmassági tesztelés során.

A minőségmérnöki csapatok ezért a tesztelést a következők szerint rangsorolják:

  • üzleti kritikusság;
  • ügyfélre gyakorolt ​​hatás;
  • működési függőség;
  • szabályozási jelentőség;
  • kiberbiztonsági kitettség;
  • történeti hibaminták;
  • architektúra komplexitása.

A kockázatalapú tesztelés javítja a hatékonyságot, miközben biztosítja, hogy az erőforrások azokra a rendszerekre összpontosítsanak, ahol a meghibásodás a legnagyobb üzleti következményekkel járna. Emellett egyértelmű indoklást ad a tesztelési döntésekhez – ezt az auditorok gyakran értékelik.

A folyamatos tesztelés folyamatos bizonyítékot szolgáltat

A hagyományos, kiadásalapú tesztelés jellemzően csak közvetlenül a telepítés előtt generál bizonyítékot. A modern pénzügyi intézmények egészen másképp működnek. Az alkalmazások hetente többször is – vagy akár naponta többször is – kaphatnak frissítéseket. A folyamatos szállítás ezért folyamatos ellenőrzést igényel.

A modern folyamatos minőségbiztosítás integrálja a következőket:

  • automatizált regressziós tesztelés;
  • API tesztelés;
  • integrációs tesztelés;
  • biztonsági validáció;
  • teljesítménytesztelés;
  • infrastruktúra-ellenőrzés;
  • telepítési validáció.

Minden sikeres végrehajtás további bizonyítékokkal támasztja alá a szoftverminőséget. Ahelyett, hogy külön készülnének fel az auditokra, a szervezetek folyamatosan generálnak megfelelőségi bizonyítékokat a normál mérnöki tevékenységek részeként.

A teljesítménytesztelés demonstrálja a működési rugalmasságot

A szoftverek képesek megfelelően működni, miközben működésileg továbbra is meghibásodnak. A teljesítményromlás gyakran okoz termelési incidenseket a sikeres funkcionális tesztelés ellenére. A pénzügyi intézményeknek ezért igazolniuk kell, hogy a kritikus szolgáltatások realisztikus terhelés mellett is továbbra is működnek.

A teljesítménytervezés jellemzően a következőket foglalja magában:

  • terhelésteszt;
  • stresszteszt;
  • tartóssági teszt;
  • skálázhatósági elemzés;
  • kapacitástervezés;
  • szűk keresztmetszetek azonosítása.

Ahelyett, hogy azt kérdezné, hogy a szoftver működik-e, a teljesítménytesztelés azt a kérdést boncolgatja, hogy a szoftver üzleti körülmények között is működik-e. Ez a megkülönböztetés központi szerepet játszik a működési rugalmasságban.

A megfigyelhetőség kiterjeszti a minőséget a tesztelésen túlra

A modern szoftverfejlesztés egyik legjelentősebb változása annak felismerése, hogy a tesztelés önmagában nem garantálja a szoftver minőségét. Az alkalmazások a telepítés után is folyamatosan fejlődnek. A felhőinfrastruktúra változik. A forgalmi minták ingadoznak. A harmadik féltől származó szolgáltatások meghibásodásokat tapasztalnak. Az ügyfelek viselkedése változik. Következésképpen a szervezetek egyre inkább kiegészítik a tesztelést a megfigyelhetőséggel.

A megfigyelhetőség a következőket ötvözi:

  • alkalmazás-monitorozás;
  • infrastruktúra-monitorozás;
  • központosított naplózás;
  • elosztott nyomkövetés;
  • szintetikus monitorozás;
  • valós felhasználók monitorozása.

Ezek a képességek objektív működési bizonyítékokat nyújtanak arról, hogyan viselkednek az alkalmazások valós termelési körülmények között. A tesztelés helyettesítése helyett a megfigyelhetőség kiterjeszti az ellenőrzést a telepítésen túlra. A DORA-készültség esetében ez a folyamatos láthatóság támogatja a gyorsabb incidensészlelést, a gyorsabb helyreállítást és a jobb működési rugalmasságot.

Az AI növeli az ellenőrzés szükségességét

A mesterséges intelligencia felgyorsítja a szoftverfejlesztést a pénzügyi szektorban. A fejlesztők egyre inkább AI által támogatott kódoló eszközöket használnak a szoftverek gyorsabb előállításához, mint valaha. Miközben ez javítja a termelékenységet, további ellenőrzési igényt is teremt.

Minden AI által generált szoftverváltoztatás továbbra is megköveteli a következőket:

  • funkcionális validáció;
  • regressziós tesztelés;
  • biztonsági értékelés;
  • teljesítmény-ellenőrzés;
  • üzleti jóváhagyás.

Hasonlóképpen, az AI által generált teszteseteknek maguknak is validáción kell átesniük.

A szervezeteknek ezért irányítást kell létrehozniuk a következők köré:

  • AI által támogatott fejlesztés;
  • AI által generált tesztelés;
    emberi felülvizsgálat;
  • nyomon követhetőség;
  • modellhasználati szabályzatok.

A cél nem a mesterséges intelligencia korlátozása, hanem annak biztosítása, hogy az AI által generált szoftver ugyanolyan szintű független ellenőrzésben részesüljön, mint a hagyományosan fejlesztett szoftver.

A szoftverminőség változása

A DORA alapvetően megváltoztatja a pénzügyi intézmények szoftverminőségről alkotott képét. A tesztelés már nem pusztán egy kiadási tevékenység, hanem a működési ellenálló képesség alapvető eleme.

Azok a szervezetek, amelyek a folyamatos minőségbiztosításba, az automatizált tesztelésbe, a teljesítmény-tervezésbe, a biztonsági validációba, a megfigyelhetőségbe és az erős irányításba fektetnek be, két fontos eredményt hoznak létre egyszerre:

  1. magasabb szoftverminőséget;
  2. erősebb szabályozási felkészültséget.

A legsikeresebb szervezetek nem azok lesznek, amelyek a legtöbb tesztet automatizálják. Azok lesznek, amelyek képesek megbízható, nyomon követhető, megismételhető bizonyítékokat szolgáltatni, amelyek igazolják, hogy kritikus rendszereik biztonságosak, ellenállóak és megbízhatóak maradnak a folyamatos szoftverszállítás során. A DORA korszakában a szoftverminőség már nem olyasmi, amit a szervezetek pusztán elérnek, hanem olyan dolog, amit folyamatosan demonstrálniuk kell.

Készen áll a DORA auditra való felkészültség megerősítésére?

A DORA-ra való felkészülés többet igényel, mint további tesztek végrehajtását – olyan minőségbiztosítási képesség kiépítését igényli, amely képes folyamatos, auditálható bizonyítékokat generálni a szoftver életciklusa során.

A ProofIT széleskörű referenciákkal rendelkezik az összetett, kritikus rendszerek automatizált tesztelésében és teljesítménytesztelésében, támogatva a banki, telekommunikációs és légiipar vezető szervezeteit.

Szakértőink segítenek a szervezeteknek skálázható automatizálási keretrendszerek, teljesítménymérnöki, végponttól végpontig tartó tesztelési, folyamatos validálási és független minőségbiztosítási megvalósításában az igényes szabályozási környezetben működő üzletileg kritikus rendszerek számára.

Lépjen kapcsolatba a ProofIT szakértőivel még ma abusiness@proofit.tech vagy a +44 73 6048 4722 elérhetőségeken, hogy megtudja, hogyan erősítheti meg a modern minőségbiztosítás a működési rugalmasságát és hogyan támogathatja a DORA megfelelőségi céljait.

Forrás: 1 2 3 4 5 6